S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

A fogyasztóvédelmi hatóság a reklámtevékenység átfogó ellenőrzését végezte el, kiemelt figyelmet fordítva a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokra és az egészségtudatosságot befolyásoló állítások valóságtartalmára. A vizsgálatok során a hatóság összesen 2 039 ellenőrzést folytatott le, melyek során 269 reklámban talált jogsértést, így ezen eredmény 13%-os kifogásolási arányt mutat. A 2 039 reklámellenőrzés 1 880 reklám közzétételére alkalmas eszközt érintett, amely közül 260 reklámhordozó (14%) tartalmazott valamilyen szempontból jogsértő hirdetést.

Napjainkban a fogyasztók sokszor hangzatos, sokat ígérő, kedvezményekkel, akciókkal, leárazásokkal kecsegtető reklámok alapján döntenek nemcsak egy-egy üzlet felkeresése, hanem egy-egy vásárlás mellett is. Annak érdekében, hogy a fogyasztók alapvető, tájékoztatáshoz való joga ne sérüljön, elengedhetetlen, hogy a hirdetések az általános, valamint a speciális reklámjogi követelményeknek is megfeleljenek.

A fogyasztóvédelmi hatóság az elmúlt évben is kiemelt figyelmet fordított a gazdasági reklámokkal kapcsolatos jogszabályi előírások érvényesülésének vizsgálatára.

A 2015-ös évben lezajlott ellenőrzés során fontos szempont volt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése, ennek megfelelőn az egészséggel, az arra gyakorolt hatással, az életmóddal, az emberi szervezet működésével, a hangzatos jelzőkkel hirdetett „csodaszerekkel”, gyógyhatással felruházott egyéb termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos, reklámokban megjelenő állítások valóságtartalmának vizsgálata.

Az ellenőrzések során a közterületi, kirakati reklámhordozók éppúgy vizsgálat alá kerültek, mint az újságokban, magazinokban, szórólapokban, reklámújságokban megtalálható hirdetések. Mindemellett pedig az interneten fellelhető, valamint a televízió- és rádiócsatornákon elhangzó reklámokat is ellenőrzést alá vonták. Megemlítendő, hogy a reklámok rohamos elterjedésével az egyéb reklámhordozók köre is folyamatosan bővül.

A vizsgálatok során a fogyasztóvédelmi hatóság összesen 2 039 ellenőrzést folytatott le, melyek során 269 reklámban találtak jogsértést, így ezen eredmény 13%-os kifogásolási arányt mutat. A 2 039 reklámellenőrzés 1 880 reklám közzétételére alkalmas eszközt érintett, amely közül 260 reklámhordozó (14%) tartalmazott valamilyen szempontból jogsértő hirdetést.

 

Tipikus jogsértési példák:

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat

  • A vállalkozás a megállító (reklám) táblán „Heti AKCIÓ! MINDEN RUHÁRA, CIPŐRE -20%” kedvezménnyel kínálta eladásra a termékeket, azonban az üzletben a kedvezmény már csak az egyedileg árazott árukra vonatkozott, a csoportosan árazottakra nem, utóbbiaknál a vállalkozás az eredeti eladási árat számította fel. Ennek következtében a meghirdetett kedvezmény nem valósult meg.
  • A forgalmazott gyümölcslé dobozán a következő felirat szerepelt „100 % almalé növényi kivonatú C vitaminnal dúsítva” A vállalkozás nem tudta igazolni a feltüntetett állításokat, tekintettel arra, hogy sem a gyártmánylapon, sem a nyilatkozatban, sem a növénygenetikus által kiadott szakvéleményben nem került meghatározásra, hogy milyen növényi eredetű C-vitaminnal pótolják vissza az almalénél az elveszett C-vitamin tartalmat.
  • Több esetben tapasztalták, hogy a cégek reklámjukban gyógyító hatást tulajdonítottak például védőszemüvegnek, mágnesterápiának. A vállalkozások a kormányhivatal felhívása ellenére sem tudtak olyan tudományosan megalapozott bizonyítékkal szolgálni, amely kétséget kizáróan igazolta volna állításaik valóságtartalmát.

Egyéb típusú jogsértési példák:

  • Közterületi reklámhordozón több esetben idegen nyelvű kifejezés volt olvasható a magyar nyelvű megfelelője nélkül, vagy például a fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámtilalmának megsértése is előfordult.

A témavizsgálat ideje alatt 1 790 vállalkozást vontak vizsgálat alá a kormányhivatalok, melyek közül 255 követett el valamilyen jogsértést.

 

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

 

 

 

 

Szerzői jog © Fogyasztói Akadémia 2015
This publication has been produced by Turkish Republic Ministry of Customs and Trade with the support of the Erasmus+ Programme of the European Union within the concept of the Project titled ‘Fogyasztói Akadémia’. The contents of this publication are the sole responsibility of Turkish Republic Ministry of Customs and Trade and can in no way be taken to reflect the views of the Turkish National Agency and the Commission.